Pilinszky János: Gyász
Fogad között fakó panasz,
magányosság vacog,
lakatlan partokat kutatsz,
üres minden tagod,
lezárt vagy, mint a kárhozat,
a homlokod mögött
csak pőre sikoltás maradt
vigasznak, semmi több!
Nem óv a hűtlen értelem,
nem fogja szűk szegély,
csillagcsoportokat terel
a partalan szeszély
elámuló szivedre: állsz
tünődve és hagyod,
belepjenek, mint sűrű gyász,
a foszló csillagok.
3 megjegyzés:
Nem tudom,hogy ki ment el, de őszintén együttérzek veled ,nagyon sajnálom! Nehéz a gyász . Szeretettel gondolok Rád!
Drága Mamka! Már több mint egy hónapja, de nem tudom elhinni, nem tudom felfogni és feldolgozni talán soha nem fogom. Drága szeretett férjem itt hagyott bennünket örökre.
Ezt nem is lehet elhinni,sem felfogni.....Nagyon-nagyon sajnálom.....:(Ölellek!
Megjegyzés küldése